Légzés - és mozgásgyógyászat

A Kínai Légzés- és Mozgásgyógyászat egy óriási komplexum, melyet a legkorábbi időkben daoyin néven foglaltak össze. Később a qigong név is általánosan használatossá vált. Ebből a hatalmas komplexumból fejlődtek, illetve váltak ki a széles körben ismert mozgásirányzatok, mint pl. a  qigong, taiji, stb. A daoyin mozgáskomlexumra egyaránt hatott az ősi kínai taoista gondolatvilág, és a később Kínába került buddhista gondolkodásmód és gyógyászat. Érdekes módon a buddhista gyógymódok a Kínai Orvoslás többi részét semmilyen mértékben nem befolyásolták, kizárólag a daoyin-ra illetve a kínai harcművészetekre gyakoroltak az idők során  jelentős hatást.

A mozgáskomplexum két nagy részre bontható: neigong és waigong gyakorlattípusokra. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy amíg a neigong gyakorlatok inkább a belső világunkra koncentrálva érik el a Qi megfelelő mozgatását, addig a waigong gyakorlatokban jóval több a külső elem, a mozgás. Léteznek olyan gyakorlatok, melyek egy-egy adott Szerv működésére vannak hatással, míg más gyakorlatok általánosabb módon, kevésbé szűk spektrumban hatnak. Örvendetes módon a Kínai Mozgásgyógyászat különböző ágai is egyre nagyobb méretekben terjednek a nyugati világban, annak ellenére, hogy ezekhez esetenként jóval több kitartás és akaraterő szükséges, mint amennyit a nyugati ember szivesen szán saját problémái megoldására.
A kínai orvosok a kórházakból hazatérő betegeknek rendszeresen írnak elő légzés-és mozgásgyakorlatokat. Ezeknek a gyakorlatoknak a hatása nam azonnal mutatkozik meg, azonban a rendszeresen végzett gyakorlatok az idő múlásával rendkívül hatékonyak.